Devizacsapda

Gondolkodjunk együtt !!

Már a moratórium sem védheti meg a bajba jutott devizahiteleseket
Már a moratórium sem védheti meg a bajba jutott devizahiteleseket

Sokan vettek fel hitelt az elmúlt években és közülük nem kevesen kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudták fizetni a törlesztőrészletet. Komoly problémát jelent, hogy a fogyasztók nem tudják, mit írnak alá és nem tudják, kihez fordulhatnak a bajban. A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) annak érdekében, hogy ne túl későn kérjenek segítséget, néhány hasznos információval szolgál a fogyasztóknak.
Többen hitelkiváltással oldották meg egy időre átmeneti fizetési nehézségeiket, sokakat viszont a végrehajtás veszélye fenyeget. A végrehajtás ráadásul sokkal gyorsabb eljárás, mint a korábbi bírósági végrehajtás, mert míg korábban évekig is elhúzódott a bíróságon, 2010-től már a hatáskörrel rendelkező közjegyzőtől a végrehajtóhoz néhány hónap alatt eljut az ügy.

A végrehajtható közjegyzői okirat (szinte minden bank ilyet készít a kölcsönszerződés mellé) alapján a bírósági út mellőzésével a jogosult például bank kérelmére a közjegyző záradékkal látja el a kérelmet és az eljárást azonnal a végrehajtóhoz továbbítja. Ebben a szakaszban már rengeteg plusz költség rakódik a hiteltartozásra, amit ki kell fizetni ahhoz, hogy elkerüljük például a fizetésből való letiltást, vagy az ingatlan árverezését.

Amíg a korábban felvett hiteleknél biztosítékként jelzálogjogot kértek bejegyeztetni az adós ingatlanára, vagy kezességet kértek, újabban opciós (vételi) jogot kötnek ki a bankok az ingatlanra. A FOE felhívja a figyelmet arra, hogy amíg jelzálogjoggal biztosított követelés esetén végrehajtásra kerül sor, akkor a kilakoltatási tilalom, vagy az önkormányzat elővásárlási joga (ha él vele az Önkormányzat) jelenthet némi segítséget, azonban az opciós jog érvényesítése esetén semmi jogszabályi segítségre nem számíthat az adós.

Az opciós jog vagy vételi jog kikötése azt jelenti, hogy a hitel felmondása, vagy lejárata esetén, ha az nem kerül határidőben megfizetésre a jogosult (bank, vagy az általa kijelölt személy) a szerződésben meghatározott áron – mely általában a piaci árnál jóval kevesebb, általában a hitelösszeggel egyező nagyságrendű – egyoldalú nyilatkozattal élhet vételi jogával.

Mit is jelent ez? A hitelre szoruló például hitelt kiváltó személy előre aláírja, hogy 10 milliós ingatlanát 6 millió forintért eladja annak a személynek, akit a bank megjelöl, abban az esetben, ha a bank felhívására nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. Ha a hitel felmondásra kerül és a megadott határidőn belül nem fizetik ki a hiteltartozást, a bank kijelöl egy vevőt, aki kifizeti az előre maghatározott alacsony vételárat, ezáltal visszafizeti a hitelt és kéri a földhivatalt, hogy a tulajdonjogát jegyezze be. Mivel a tulajdonjog bejegyzéshez – erre az esetre- már előre a szerződésben hozzá kell járulni, a földhivatal az új tulajdonos tulajdonjogát bejegyzi. A hitel igaz, hogy vissza van fizetve, de máris költözni kell. Az önkormányzatnak ebben az estben nincsen elővásárlási joga, nem véd a kilakoltatási tilalom.

Fontos, hogy időben segítséget kell kérni, ha fizetési felszólítást, hitelfelmondást kap a fogyasztó, tudnia kell, milyen jogai vannak és azokkal megfelelő határidőben élni kell tudni, például a végrehajtó intézkedései ellen kifogást lehet előterjeszteni. Mielőtt aláírnak bármilyen szerződést annak tartalmát és jogkövetkezményeit változtatni – hívja fel a fogyelmet a FOE.

forrás:pénzcentrum.

Újabb trükkök az eladósodottak eltűntetésére
Újabb trükkök az eladósodottak eltűntetésére
Habár még tart a kilakoltatási moratórium, sokan megtalálják a módját, hogy kiköltöztessék a fizetésképtelen adósokat a lakásukból. Már arra is volt példa, hogy ennek kikényszerítése érdekében télvíz idején leszerelték az ajtókat és az ablakokat – írja a Magyar Nemzet.

Sokan vannak olyanok, akik valamelyik pénzügyi vállalkozástól vettek fel kölcsönt, és a hitelszerződésükben úgynevezett vételi vagy opciós jog szerepelt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelező még a kölcsön folyósítása előtt megállapodott az adóssal egy árban, amelyért megveheti az ingatlant, ha az ügyfél késik a törlesztéssel. Az így meghatározott összegek általában köszönő viszonyban sincsenek az ingatlanok piaci árával, a nagyságukat elsősorban a hitel összege befolyásolja.

A vételi jogokat a pénzügyi vállalkozások általában nem saját maguk érvényesítik, hanem továbbadják másnak a kellemetlen feladatot. A bajba jutott emberek lakásainak tulajdonjoga általában csak a piaci ár kétharmadáért-háromnegyedéért talál új gazdára.

MNB: nagyot nőtt a lakosság devizahitel-állománya

Majd´ 13 százalékkal, 5.794 milliárd forintra nőtt év elején a magyar háztartások devizahitel-állománya - tájékoztatott pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - ezt több mint 600 milliárdos ugrást jelent a tavalyi záráshoz képest.

A Magyar Nemzeti Bank a háztartási devizahitelek januári értékét közölte. Tájékoztatása szerint a tavalyihoz mért 641 milliárd forintos növekedés szinte 100 százalékban a forint gyengüléshez köthető - a pénznem devalválódása ugyanis a lakossági devizabetétek állományát is növelte, amelyek összértéke 8,7 százalékos növekedéssel 1.180 milliárd forinton zárt .



A lakossági forintbetétek állománya kevéssel emelkedett- január végére 6.194 milliárd forintot tett ki, a forinthitel-állomány viszont nagyjából változatlanul, 2.575 milliárd forint körüli értéken maradt.


[Forrás: OrientPress Hírügynökség]

190-nél rögzítené a svájci frank árfolyamát az Orbán-kormány
190-nél rögzítené a svájci frank árfolyamát az Orbán-kormány

A svájci frank árfolyamát a ciklus végéig 190 forint környékén rögzítené az Orbán-kormány, hogy mentse a még fizetőképes svájcifrank-hiteleseket az árfolyamkilengésektől – írja a Hírszerző.hu. Az árfolyamrögzítés a bankoknak okozhat problémákat, rajtuk egy devizapiaci ügylettel segítene a kormány. A terv, ha megvalósul, komoly költségvetési pénzeket nyelhet el.

Az adósoknak a ciklus végéig 190 forint környékén rögzítenék az árfolyamot. A tényleges árfolyam különbségéből összegyűlő új hitelt csak utána kellene kifizetni.

A dolog lényege az lenne, hogy három és fél éven keresztül nem menne a rögzített árfolyam fölé a törlesztési árfolyamuk, tehát ha az említett 190 forint felett alakulna, akkor is legfeljebb 190 forintos árfolyamon törlesztenének az adósok. Ez egy tízmillió forintos, 15 éves futamidejű hitel törlesztésénél havi 13 ezer forintost könnyítést jelent. A rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbség minden adósnak egy virtuális számlán gyűlne, amit bankja hitelezne neki viszonylag alacsony kamattal.

A 3,5 év leteltével azonban az adósoknak fizetniük kell a mentőövért és el kell majd kezdeniük törleszteni az újabb hitelt is. Arról, hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre csak találgatások vannak.

A bankoknak az árfolyamkülönbözet 3,5 évig tartó finanszírozása komoly likviditási problémákat okozhat, ugyanis hatalmas összeg gyűlik majd össze a virtuális számlákon, amely ellensúlyozására a bankoknak forrásokat kell találniuk. Ha például az egész időszak alatt átlagosan 20 forint lesz a különbség a rögzített árfolyam és a piaci árfolyam között, akkor a kamatokat nem számítva körülbelül 100 milliárd forintnyi új hitel halmozódik fel az időszak végére.

A lap úgy tudja, hogy a bankok is kapnának segítséget, a kormány ugyanis megvédené őket attól, hogy a svájci frank további erősödése miatt túlságosan nagyra nyíljon az olló a rögzített árfolyam és a piaci árfolyam között.

Amikor az adósok a svájci frank hitelüket törlesztik, akkor a bankok a befizetett forintot általában átváltják euróra, majd az euróért svájci frankot vesznek. A kormány egy devizapiaci ügylet segítségével rögzítené azt az euró-svájci frank árfolyamot, amelyen a bankok svájci frankot vesznek. Az árfolyamrögzítést a kormány úgy oldaná meg, hogy a bankok határidős devizapiaci ügyletet kötnének a teljes svájci frankhitel állományra.

Ez lényegében azt jelentené, hogy a bankok szerződést kötnének egy devizapiaci szereplővel arról, hogy 3,5 év alatt, bármikor a szerződésben rögzített árfolyamon vásárolhatnak tőle svájci frankot. A bankok az említett határidős szerződésben rögzítenék, hogy ha a svájci frank erősödése az euróval szemben meghalad egy bizonyos szintet, akkor a bankoknak joguk lesz a szerződésben szereplő kedvezőbb árfolyamon svájci frankot venni.

Ennek az opciónak azonban komoly ára van a piacon. Egy 10%-os árfolyamelmozdulásra kötött fedezeti ügylet a devizapiacon banki szakértők szerint durván számolva akár 80 milliárd forintba is belekerülhet. Ez lesz az adófizetők hozzájárulása a frankhitelesek problémájának megoldásához.